Marengói csirke

Napóleon mindig sietett. Még az étkezéseire sem fordított kellő időt. Nem volt különösen ínyenc - érdekes módon, mégis a nevéhez fűződik egy ismert és nagyon ízletes szárnyasétel, a marengói csirke.

Mivel a csirkéből készült ételek voltak a kedvencei, ezért a legtöbbször azt szerette napközben vagy este enni. A hadjáratok során általában csak este evett és a szakácsának, Dunant-nak azt hagyta meg legtöbbször, hogy valamilyen, csirkéből készült vacsorával várja a csatában megfáradt urát.

Épp a marengói csata napján azonban történt egy kis baleset - az elkészült sültre véletlenül römlött egy üveg paradicsomlé. Újabb étel készítésére nem volt idő, így a hazatérő uralkodónak fel kellett tálalni a balesetet szenvedett csirkét.
Napóleonnak ízlett az újdonság, így a paradicsomos csirkén rajta maradt a "marengói csirke" elnevezés.

Akkor most süssünk csirkét, marengói módra...

Hozzávalók 4 személyre:
1 konyhakész csirke (vagy 4 személynek elegendő szárny, mell, comb), 1 fej hagyma, fél kg csiperkegomba, 1 gerezd fokhagyma, 3 evőkanál paradicsomlé (paradicsompüré), 1 dl száraz fehér bor, só, bors, petrezselyem.


Elkészítés:
Az egész csirkét feldaraboljuk, jól bedörzsöljük sóval és borssal, olajon megsütjük, majd kivesszük a serpenyőből.
A visszamaradt zsiradékban üvegesre pároljuk az apróra vágott hagymát és a zúzott fokhagymát, majd hozzáadjuk a felszeletelt gombát is.
Megkeverjük és néhány perc elteltével beleöntjük a paradicsomot és a bort. Összeforraljuk, majd visszatesszük bele a csirkét. Összemelegítjük, frissen vágott petrezselyemmel megszórva, pirított kenyérszeletekkel tálaljuk. Kenyér helyett krumpli, rizs is jó körítésnek.
Természetesen, száraz fehér bort kell inni hozzá.